Iskolánknak, az „Állami Polgári Iskola" épületének avatása és átadása 1938. december 5-én volt. Ezt megelőzően azonban már 1924-től működött magániskolaként polgári iskola községünkben. Alapítója és első igazgatója (1924-ben) Kralovichné Kullmann Jolán. Tanári diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte 1915-ben. Budapesten tanított 1924-ig.

{jcomments off}11 fiú- és 10 leánytanulóval kezdte meg az első tanévet, saját házában (Táncsics u. 3.). A csekély számú tanulónak az volt az oka, hogy az iskola hivatalos engedélyezése késett. (Eközben Budapesten 156 tanuló járt valamelyik polgári iskolába.) Három évig volt magániskola – majd 1929-ig folyamatosan államosították.

1927. január 6-án Pilisvörösvár képviselő-testülete egy állami polgári fiú- és leányiskola építése mellett döntött. (Az építkezést később kezdték el.) 1934. május 6-án ünnepelte a polgári iskola 10 éves fennállását. Az évfordulót a község határain is túlmenő ünnepségsorozattal ünnepelte a falu apraja-nagyja. Állami és egyházi főméltóságok tüntették ki jelenlétükkel az ünnepséget, pl. dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, dr. Hómán Bálint kultuszminiszter – és más jeles főrangú személyiségek. Ekkor az iskola igazgatója Koczkás Sándor volt. Igazgatása alatt az iskolában jól működő irodalmi, sport- és egyéb egyesületek működtek. Az iskola ekkor már kb. 10 éve a Puskin u. 8.sz. alatt működött.

1936/37-ben 172 fiú és 100 lány volt az iskola tanulója. Ettől az évtől az iskola igazgatója: Mihók Béla. Az épület szűk, alig felel meg az oktatási kereteknek. Közben a Vásár téren épült, alakult az új polgári iskola impozáns, modern épülete. Az iskolához az akkori körülményekhez képest korszerű, tágas tornatermet is építettek.

Az iskola tervezője és kivitelezője: Schön Mátyás, az ácsmunkákat Wohl Péter ácsmester végezte. A mesterien esztétikus és tökéletesen kivitelezett asztalosmunkák (nyílászárók) Kohlhoffer Mihály munkáját dicsérik.

Az épületet dr. Hómán Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter adta át a községnek, és az iskola 1938. szeptember 1-jén kinevezett igazgatójának, Lejtényi Győzőnek. Az átadási ünnepségen Krammer Annus néni vette át és köszönte meg a gyönyörű, új épületet. Ebből aztán bonyodalom is támadt, mivel nem a tantestület kérte fel erre, hanem az iskola építői bízták meg, élükön Schön Mátyással.

Lejtényi Győzőt, a még ma is élő diákjai „szigorú úriemberként" emlegetik. Az iskola akkori házirendje is ezt látszik igazolni.

Álljon itt néhány adalék az akkori házirendből:

• A fiúk haja egészen rövidre nyírt volt.
• A Bocskai-ruha és sapka- viselése kötelező volt.
• Szigorúan vették a köpeny viselését. (A szegényektől a fekete „klott" anyagból készült kötényt is elfogadták).
• Ékszert fülbevalón kívül nem hordhattak a lányok.
• Tornaruhájuk bő, rövid, fekete nadrág volt (lányoké), melyet az alján összefogtak, valamint fehér tornablúz.
• Moziba csak igazgatói engedéllyel, és csak kísérettel mehettek a tanulók. Írásbeli kérvényt kellett benyújtani: mit, kivel és mikor néznek meg?

A vasárnapi szentmisén a tanulók tanári kísérettel és felügyelettel jelentek meg. Minden vasárnap más-más tanár látta el az ügyeletet. Néha maga Lejtényi Győző is vállalta ezt a feladatot. Ő maga- a visszaemlékezők szerint –mindig, minden helyzetben öltönyt viselt.

A tanulók a következő módon köszöntötték a tanáraikat: Diák: Szebb jövőt! Tanár: Adjon Isten!

A tanári karnak már ekkor tagja volt Csonka József.

Igen tartalmas cserkészélet folyt az iskolában, melyhez 1938-ban a Puskin u. 8. épület két tantermét kapták meg a cserkészotthonnak.

Az 1940-es évek elején még tartalmas munka folyt az iskolában, de 1944-től fokozatosan csökkent a tanulók létszáma. Az iskola 1948-ig állt fenn. Utolsó igazgatója Csonka József volt.

Új fejezet kezdődött az iskola életében 1948 után. Az épületben egy új, 8 osztályos „Állami Általános Fiúiskola „kezdte meg működését. Az iskola igazgatója Csonka József lett. Hatalmas lendülettel látott hozzá a felépítésében, kereteiben, az oktatás formájában és tartalmában is új, megváltozott iskola megszervezéséhez. Munkáját kitűnő tanári kar segítette (jelentős részük a volt polgári iskola tanáraiból került ki). A magas színvonalú nevelő- és oktatómunka ismertté tette az itt folyó munkát a község határain túl is.

A nehéz, embert próbáló 50-es években az intézmény mentes maradt minden politikai befolyástól. Csonka József mindenkor biztosította a munkához szükséges nyugodt, kiegyensúlyozott körülményeket tanárnak és diáknak egyaránt.

1956-ban a forradalom kitörését ő maga jelentette be az udvaron összegyűlt tanulóknak. Rövid időre a „hatalom" az igazgatói székbe ültetett egy „tanárt" - mivel nem a „hivatalos politika" kedve szerint történtek a dolgok az iskolában. Azonban ez a tanár a történések után (1956) kénytelen volt megválni az igazgatói széktől, sőt a falut is jobbnak látta lehagyni.

Csonka József halk szavú, szerény ember volt. Magas követelményeket állított elsősorban önmaga, de beosztott nevelői és a diákjai elé is. Történelemóráira ma is szívesen emlékeznek volt tanítványai. Észrevette és értékelte munkatársainak minden fellelhető pozitív tulajdonságát. Iskolájában úgy a tanulók, mint a tanárok jól érezték magukat. A tanári kar egységes közösséget alkotott. Tagjai azonosulni tudtak az iskola számára együtt kitűzött és kidolgozott nevelési és oktatási feladatokkal. Neki köszönhetjük, hogy községünkben gimnázium alakult. 1963-ban ő szervezte meg és indította be a Vásár téri épületben „Állami Általános Gimnázium" néven, melynek első igazgatója is ő lett.

1975-től a Vásár téri épületben az összevont két általános iskola (Templom téri, Vásár téri) alsó tagozata működött.

Igazgatója Sebők Dezső (Gyúró, 1933. február 26.) volt.

A kitüntetéssel végzett budapesti Pedagógiai Főiskola (matematika-fizika szak) után Galgahévizen, majd Piliscsabán tanított 1968-ig. 1961 és 1968 között a budai és szentendrei járás szakfelügyelője volt. 1968-tól a pilisvörösvári 2-es számú (Templom téri) általános iskola igazgatója. 1975-ben a községben működő két általános iskola összevonása után a mind tanulólétszámban, mind nevelőlétszámban megnövekedett pilisvörösvári „Általános Iskola" igazgatója lett. Kitűnő szervezői készséggel fogta össze a két épületben működő két tagozat mintegy 1500 tanulóját és 80 nevelőjét.

Igazgatása alatt az iskolában valódi műhelymunka folyt. Bázisiskolaként itt szerveződtek a környező községek pedagógusai számára is szakmai továbbképzések. Ezek az alkalmak jól használható elméleti és gyakorlati útmutatást, segítséget nyújtottak. Számos bemutatótanításon mutatták be az iskola tanítói, tanárai új módszereiket.

Támogatott minden kezdeményezést, tevékenységet, mely az oktató-nevelőmunkát segítette, erősítette. Ideális körülményeket teremtett a munkavégzéshez. Észrevételeit, javaslatait mindig a színvonal megtartása, javítása motiválta.

Nevéhez fűződik a nagy létszámú iskolák irányítását hatékonyabbé tévő munkacsoportos rendszer létrehozása. Ez egy-egy azonos feladatra létrejött pedagógusok csoportját jelentette. (pl. osztályfőnöki felmérő, tárgyi feltételeket biztosító stb. munkacsoport). Ezt a rendszert több iskola is átvette. Vezetői munkáját lelkiismeretesség, igényesség, következetes rendszeresség és segítőkészség jellemezte. 1970-1990-ig a budai járás, illetve a budaörsi körzet igazgatói munkaközösségének vezetője volt. Emberi tulajdonságai, kimagasló szakmai és tanügy-igazgatási ismereti tekintélyt, tiszteletet és elismerést vívtak ki számára. Munkáját több szakmai kitüntetéssel ismerték el: Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1971), Kiváló Pedagógus (1978), Kiváló Munkáért (1985), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1992), Eötvös József emlékérem arany fokozat (1997).

1991-ben a község önkormányzata úgy döntött, hogy újra kettéválasztja az 1975-ben összevont két iskolát. A Vásár téri épületben kapott helyet a Német Nemzetiségi Általános Iskola. Megbízott igazgatója Dornbach Ferencné lett. Megszervezte az újra 1-8. osztályos oktatási keretet. Az épületet a régihez stílusában hasonló, ahhoz jól illeszkedő 4 tanteremmel bővült. (2 tanterem, 1 kémia-fizika előadó, 1 német terem). Az iskola tő célkitűzése a magas színvonalú nevelő-oktató munka, melynek legfontosabb elemei a következők voltak:

* Magas szintű, biztos tudást jelentő alapozó szakasz (1-4. osztály)

• A német nyelv hatékony és eredményes oktatása (kis létszámú, osztott csoportokban 10-12 fő).
• A tanulók felkészítése a továbbtanulásra. (Ennek érdekében fakultáció magyar nyelvből és matematikából. Tehetséggondozás és felzárkóztatás.)
• Versenyző iskolaként minden tantárgyra kiterjedő házi és egyéb versenyeken bizonyítják tanulóink tudásukat és szereznek tapasztalatokat.
• Az iskola helyt ad körzeti és megyei versenyeknek. (Zrínyi Ilona matematikaverseny, Hermann Ottó biológiaverseny).
• A munka eredményességét a lelkes sokat vállaló, iskoláját szerető tanári kar garantálta.

1993-tól az iskola igazgatója Neubrandt István volt. Folytatta a megkezdett munkát. Az addig csak szakköri keretben működő számítógépes ismereteket nyújtó számítógépparkot folyamatosan fejlesztette, bővítette, és az ő igazgatása alatt vezették be az informatika oktatását a felső tagozaton. Tág teret biztosított a tanárok pedagógiai tevékenységéhez, új módszerek, eljárások kifejlesztéséhez.

1998-tól 2011. augusztus 31-ig Fogarasy Attiláné volt az iskola igazgatója.

2011. szeptember 1-jétől Mézinger Éva iskolánk megbízott igazgatója.