"Mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét." (Mahatma Gandhi)
Röviden
2024. december 13 - péntek
"Mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét." (Mahatma Gandhi)
Rólunk Dokumentumok Minőségbiztosítási program
Közeleg...Jelenleg nincsenek események. |
| Minőségbiztosítási program |
| Iskolánkról - Dokumentumok | |||
| Írta: Fogarasy | |||
| 2011. február 02. szerda, 15:29 | |||
|
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (Katt ide!) (Kattints a címre, és letöltheted az egész dokumentumot pdf-ben!
„Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli és hogy neveli az eljövendő generációt." Füst Milán
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1. Az intézményünk bemutatása 2. Az intézményünk minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozatunk 2.2. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része 2.3. Pedagógiai minőségcéljaink 2.4. Szervezeti minőségcéljaink 3. Az intézményünk minőségirányítási rendszere 3. 1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerünkben A) Jogszerűség B) Tervezés C) Vezetői ellenőrzés és értékelés D) A minőségirányítási rendszerünk működtetése 3. 2. Az intézményi működésünk belső rendje 3.2.1. Partnerkapcsolataink irányítása és menedzselése A) Kommunikáció a külső partnerekkel B) Külső partneri igény- és elégedettség mérés C) Kommunikáció a belső partnerekkel 3.2.2. Emberi erőforrásaink A) A munkatársaink szakmai tudásának fejlesztése B) A munkatársaink felhatalmazása C) A munkatársaink bevonása, irányítása 3.2.3. Minőségirányítási szervezetünk felépítése és működtetése 3.2.4. Az intézményünk mérési- és értékelési rendszere A) Nevelő-oktató tevékenységünk hatékonyságának mérése és értékelése · Tanári munkánk értékelése és mérése · Tanulóink iskolai szintű mérése és értékelése B) Vezetőink munkájának mérése és értékelése C) Intézményünk önértékelése 3.2.5. Minőségirányítási rendszerünk (programunk) felülvizsgálata 3.2.6. Dokumentumaink kezelése Mellékletek · A meglévő, önálló szabályzatok listája, melyekre hivatkozunk a MIP- ben · Az alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve · Véleményezések, javaslatok, egyeztetések jegyzőkönyvei · A fenntartói jóváhagyás dokumentuma (jegyzőkönyv, határozat) · Kisebbségi önkormányzat egyetértésének dokumentuma
BEVEZETÉS Az országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a 2003. évi LXI. törvényt, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Ennek 40. § írja élő a közoktatási intézmények számára az intézményi Minőségirányítási Program (I-MIP) elkészítését. 40. § „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadás előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt.63.§.) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet, az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni." Az iskolai Minőségirányítási Program az önkormányzati Minőségirányítási programon (Ö-MIP) alapul. „85 .§. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal." Az iskola Minőségirányítási Programunk kidolgozását megelőzően áttekintettük a fenntartó önkormányzat Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét, Pedagógiai programunkat, Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, minőségfejlesztési rendszerünk eddigi eredményeit. Áttekintettük és értelmeztük a önkormányzati Minőségirányítási Programban fenntartói elvárásait és az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait. 1. Az intézményünk bemutatása Alapító okirat szerinti feladataink · Az intézmény elnevezése: Német Nemzetiségi Általános Iskola Székhelye: 2085 Pilisvörösvár, Vásár tér 1. Telephelye: iskolai gyakorlókert · Az intézmény típusa: német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola · Az intézményt alapító és fenntartó szerve: Alapító: Pilisvörösvár Nagyközség Önkormányzata Fenntartó: Pilisvörösvár Város Önkormányzata · Az Alapító okirat száma, kelte: 212/1992. 1992.XII.21. · Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, képviselője a Kt. 18. paragrafusa szerint magbízott igazgató. · Gazdálkodási szempontból önálló költségvetési szerv. · A közoktatás feladatainak ellátásához szükséges fenntartási és működési költségeit naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. (Ezt kiegészítik az egyéb bevételi források.) · Az intézmény alap-, és kiegészítő tevékenységét az Alapító okirat határozza meg. · A 2003/2004. tanévben: - a tanulócsoportok száma: 19 - a napközis csoportok száma: 3 - a pedagógus álláshelyek száma: 35 - a nem pedagógus álláshelyek száma: 4 A Pedagógiai programunk alapelvei, céljai, feladatai: Az iskola specialitása, fő profilja a német nemzetiségi nyelvoktatási program, amelyet a partnerek igényeinek megfelelően folyamatosan javítunk. A tantestület elkötelezett a Pedagógiai programban kitűzött célok magas szintű megvalósítására, az új pedagógiai kihívásoknak való sikeres megfelelésre. Az iskolában természetes az a pedagógiai munkahelyi klíma, mely az értékeket felismeri, ösztönzi és lehetőséget ad az önkifejezésre is. Pedagógiai programunk alapelveit az alábbiakban határoztuk meg: - a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia. Iskolánk a gyermeki életet élni engedő, önállóan is gondolkodó és cselekvő gyermekek iskolája. A tananyagot nemcsak megismertetjük a tanulókkal, hanem a tanulás örömére, s az egész életet átható állandó tanulni vágyásra neveljük őket. - Német nemzetiségi általános iskolaként nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományőrzésre, a nemzetiségi identitástudat kialakítására. - Biztos alapkészségek kialakításával, differenciált képzéssel segítjük elő tanítványaink eredményes továbbtanulását. Pedagógiai programunk célja: - A közvetlen partnereinkkel olyan szemléletbeli együttműködés kialakítása, amelynek folyamán a partnereink érzik, hogy közösek a céljaink és értékeink. - Sokszínű tevékenységi kör biztosításával lehetővé kívánjuk tenni a tanulóink különböző adottságainak és képességeinek kibontakoztatását. - Pozitív jövőképpel, reális önismerettel és önbizalommal rendelkező, széles látókörű, döntésképes, egészséges életmódot folytató fiatalokat nevelni. A helyi tanterv jellegzetességei: Iskolánkban az 1997-ben kiadott nemzetiségi irányelvek alapján nyelvoktató kisebbségi oktatás folyik. Tanulóink heti öt órában tanulják a német nyelvet, első osztálytól csoportbontásban. A 7. és a 8. évfolyamokon egy-egy csoportban németül is tanítjuk a földrajz tantárgyat, az 5. és 6. évfolyamokon kétnyelvű az énektanítás, minden évfolyamon német nyelvű nemzetiségi népismeret órákat tartunk. Az 5. és a 6. évfolyamokon a tánc-és dráma modul keretén belül nemzetiségi táncokat oktatunk. A német nyelv oktatása mellett fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a magyarországi németek múltjával, Pilisvörösvár helytörténetével, néprajzával. A helyi forrásanyagokat beépítettük a hon- és népismeret és a nemzetiségi népismeret tananyagába. Nemzetiségi iskolaként az oktatás során törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakuljon a nemzetiségi identitástudat, s egy reális nemzetkép, kisebbségkép. Az iskola tárgyi, személyi feltételei A dolgozói összetétel az elmúlt időben stabillá vált, s nem jellemző az elvándorlás. (nyelvtanítás) Pedagógus: 35 fő Gazdasági csoport: 1 gazdasági vezető 1 gazdasági ügyintéző Iskolatitkár: 1 fő Karbantartás: 1 fő Takarítás: Clean Kft. végzi vállalkozásban, a cég alkalmazásában van a két konyhai dolgozó is. Az iskola tanulóinak nagy része tanulásra orientált, ezt erősíti a szülői, családi háttér is. Az iskolai gazdálkodás színvonala javult, a költségvetés tervezése konkréttá, kiszámíthatóbbá vált. Jelentősen javult az iskola megjelenésének esztétikuma. (A 2003/2004. tanévben a régiek helyett, műanyag nyílászárók kerültek beépítésre.) A tárgyi feltételek fokozatos javításával sikerült az oktatás feltételeit, körülményeit is javítani, néhány területen igen jó szintűvé tenni. A működés helyiségei: - 16 tanterem - 1 természettudományi előadóterem - 3 kisméretű csoportfoglalkozás tanítására alkalmas helyiség (nyelvoktatás) - 1 technika „barkácsterem" mérete miatt csak csoportfoglalkozásra alkalmas - 1 számítástechnikai „kisszoba" (régen bejárat volt) - ebédlő - melegítőkonyha - udvari sportpálya - tornaterem - öltöző - logopédiai foglalkoztató - igazgatói, helyettesi, tanulmányi iroda egyben - gazdasági iroda - kazánhelyiség, pincerendszer.
Minőségfejlesztési előzmények Új szakmai kihívást jelentett az intézménynek a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program, I. intézményi modelljének a kiépítése, melytől a hatékonyság és eredményesség további javulását vártuk. A partnerközpontú működés megvalósításában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézettel, mint minőségügyi tanácsadó céggel dolgoztunk együtt. A minőségfejlesztési munkát 2000 tavaszán kezdtük el. Ennek eredményeként 2002-től a közvetlen partnereinknél évente végzünk partneri elégedettségmérést. (elégedettség, elégedetlenség, elvárások, igények, SWOT analízis). A Comenius minőségfejlesztési program „Partnerközpontú működés" I. intézményi modelljének kiépítése után, nevelőtestületünk úgy döntött, hogy ezt a munkát folytatjuk tovább, s nem kezdjük el a II. intézményi modell kiépítését. 2. Az intézményünk minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozatunk Az iskolánk alapvető feladata az iskoláskorú gyermekek magas szakmai színvonalú, humánus körülmények között történő, szabályozott és hatékony nevelése, személyiségük fejlesztése, korszerű ismereteik, készségeik kialakítása és bővítése, színvonalas oktatással szilárd alapműveltség, biztos alapkészség, képességeiknek megfelelő továbbhaladás biztosítása. Intézményünk vezetősége elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást és megoldást, az új gondolatokra való nyitottság képességének kialakítását. A hivatásukban elkötelezett dolgozóink fontosnak tartják a nevelő-oktató tevékenység fejlesztését. Rendszeresen képzik magukat, nyitottak az új tevékenységek, eljárások felé. A szakmai munkájukban a kor színvonalának és lehetőségeinknek megfelelően a maximumra törekszenek. Az iskola vezetője, minden pedagógusa és segítő alkalmazottja közös összefogással a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erősíti, ezzel korrekt és kiszámítható együttműködést alakít ki az intézmény partnereivel. A Comenius minőségfejlesztési rendszer alkalmazásával kívánjuk elérni, hogy: 1. A nevelő-oktató tevékenységünk színvonala stabil és folyamatosan fejlődő legyen. 2. A működésünk a szükséges mértékig szabályozottá, követhetővé és ellenőrizhetővé váljék. 3. A nevelő-oktató tevékenység a szakma szabályainak megfelelően, a szakma fejlődését folyamatosan követően, a törvényi előírásoknak megfelelően történjen. 4. A nevelési-oktatási tevékenység folyamán az intézmény minden dolgozója tudja feladatát, kötelességét, kompetenciáját, felelősségét. 5. A nevelő-oktató munkánk alapja az intézményünk Pedagógiai programja. Ezt a hatályos törvényi előírások és a partneri igények figyelembevételével készítjük el. 6. A partnerek elégedettségében kiemelkedő szerepet játszó, a nevelő-oktató munkával nem, vagy csak részben összefüggő tevékenységek, folyamatok, szolgáltatások színvonalát megfelelő szinten stabilizáljuk, és folyamatosan fejlesztjük. 7. Törekszünk a gazdaságos működésre, csökkentjük a fajlagos költségeket és növeljük a költséghatékonyságot. 8. A munkánk eredményét a partnerek, valamint a dolgozók elégedettségének vizsgálatával folyamatosan elemezzük. Az intézményben nyújtott szolgáltatásokkal meg kívánunk felelni a társadalmi, a finanszírozói, a partneri elvárásoknak és a pedagógiai programunkban meghatározott célkitűzéseinknek. Elkötelezettek és elszántak vagyunk arra, hogy megteremtsük ennek a személyi és tárgyi feltételeit. Elkötelezzük magunkat a minőségi szolgáltatások, a folyamatos minőségfejlesztés mellett. A fentiek megvalósítására, fenntartására és folyamatos fejlesztésére intézményünk partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet.
2.2. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része Pilisvörösvár Város Önkormányzatának képviselő-testülete a 40/2004. (II. 20.) Kt. sz. határozatával elfogadott önkormányzati Minőségirányítási Programjában az alábbi alapelveket, célokat és feladatokat fogalmazta meg az intézményünk részére. Az önkormányzat a minőségpolitikájának megfelelően biztosítja: Ø az önkormányzati intézményrendszer Alapító okirataiban foglaltaknak megfelelő közszolgáltatásokat biztosítson, Ø az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az intézményrendszerre, továbbá az infrastruktúra, a gazdasági versenyképesség, a környezetvédelem, a humán erőforrás, a sport és a közművelődés fejlesztésre: az ifjúságpolitikára, a civil szervezetekkel való kapcsolatok építésére, a német nemzetiségi, erdélyi kapcsolatok ápolására, a Polgármesteri Hivatal munkájának fejlesztésére. E célok megvalósítása során feltárja és megoldja a minőséget befolyásoló problémákat. A minőség munkájának jellemzője, egyben szemléletmód is az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal működésében. Céljai megvalósítása érdekében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. §-nak (7) bekezdése alapján Pilisvörösvár Város Önkormányzata fenntartásában lévő közoktatási intézményekre vonatkozóan minőségirányítási rendszert vezet be. Pilisvörösvár Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-nak (1) és (4) bekezdésében előírt kötelezettségét az óvodai nevelésre, az általános iskolai oktatásra intézmény fenntartással teljesíti.
Pilisvörösvár Város Önkormányzata Kapcsolat a helyi intézkedési tervvel Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 290/2000.(XII. 04.) Kt. sz. határozattal jóváhagyott intézkedési tervben elfogadott stratégiának megfelelően a II. pontban felsorolt intézmények, fenntartásával ellátja a jogszabályban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatait. Ennek keretében az óvodákban, általános iskolákban, alapfokú művészetoktatási intézményben és a középfokú oktatás terén biztosítja az alapító okiratokban meghatározott működési körzetből érkező gyermekek, tanulók felvételét, átvételét. Biztosítja továbbá a gyermekek, tanulók számára – a helyi intézkedési tervben megjelölt módon és formában – a jogszabályokban előírt egészségügyi, szociális és pedagógiai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. A fenntartó támogatási köre Az Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási intézmények költségvetésében biztosítja az Alapító okiratokban meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és dologi feltételeit, illetve pályázati önrészt annak érdekében, hogy az intézmények eredményesen és hatékonyan lássák el feladataikat. A fenntartó Önkormányzat és hivatala szakmai, jogi, gazdálkodási és koordinációs segítséget nyújt intézményeinek ahhoz, hogy tevékenységüket törvényesen, szakszerűen, a felhasználók lehető legnagyobb megelégedésére, továbbá a gazdálkodási racionalitás szem előtt tartásával végezzék. A közoktatási intézményekre vonatkozó minőségi célok Az I. pontban megfogalmazott Minőségpolitika alapján a fenntartó minőségi céljait az alábbiakban nyilvánítja ki, egységes és speciális követelményrendszert támasztva a közoktatási intézményeire vonatkozóan: Valamennyi intézményre vonatkozó minőségi célok: - Biztosítsák az intézmény szakszerű, törvényes, az adott feltételek mellett lehető leghatékonyabb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást. - Törekedjenek a partnerek – gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó, társintézmények, szolgáltatók, munkaerőpiac szereplő stb. - által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. - Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat. - A pedagógiai munka színvonalának emelése, valamint a gyermekek, tanulók identitásának erősítése érdekében folyamatosan ápolják és fejlesszék a hazai és nemzetközi német nemzetiségi kapcsolatokat. - Kutassák fel és aknázzák ki a különböző megyei, térségi, országos és nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében. A közoktatási intézményekre vonatkozó általános célok a minőségirányítás terén - Az intézmények vezetői legyenek elkötelezettek a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt. - 2004. április 30-ig e dokumentumban kinyilvánított fenntartói minőségpolitika, minőségi célok és meghatározott minőségfejlesztési rendszerben foglaltakhoz igazodva: § határozzák meg az intézmény saját minőségpolitikáját, § dolgozzák ki az intézmény saját minőségfejlesztési rendszerét, § Az intézmény által elkészített, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-nak (10) bekezdésében foglaltak szerint véleményezett, valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott minőségirányítási programot terjesszék be a fenntartóhoz jóváhagyásra. - szeptember 01-től működtessék hatékonyan és hatásosan az intézmény minőségfejlesztési rendszerét. Minőségi célok az általános iskolákra vonatkozóan: Feladatok Sikerkritériumok várható eredmények Módszerek, eljárások Felelősök, közreműködők Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő A kerettanterv felhasználásával készített változatos, helyi igényeknek megfelelő pedagógiai programok jogszabály szerinti bevezetése, későbbi beválásának folya-matos figyelemmel kísérése, szükség esetén módosítása Tanügyigazgatás tudatos tervezése tantárgyi követelményeknek való megfelel Tervezés éves lebontásban, ellenőrzés, értékelés Igazgatók, igazgató-helyettesek, szakmai munkaközösség-vezetők, szaktanárok Tanév kezdete előtt jóváhagyás: 2004. június 30. Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése, ezen belül kiemelt terület a német nemzetiségi nyelvoktatás tartalmának fejlesztése Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás Innovációs programok, nyelvi órák, informatikai,- alapkészség fejlesztő: értő olvasás, számo-lási készség kialakítása, tanult ismeretek önálló alkalmazása, önálló tanulás képességének elsajátítása. Szakmai munkaközösségek, szaktanárok, tanítók folyamatos Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelő szintű alkalmazása Tanulási módszerek tanítása, csoport-bontásban történő oktatás, felzárkóztatás, tehetség-gondozás Tanítók, napközis nevelők, szaktanárok folyamatos Tehetségekkel és hátrányos helyzetű tanulókkal való egyenrangú törődés Egyéni tanulási út biztosított tanulmányi, sport és művészeti versenyeken eredményes szereplés Differenciált egyéni személyiség és képesség- fejlesztés tanórán és tan-órákon kívül, Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők Tanév közben folyamatos, szünetekben alkotó, művészeti, sporttáborok, Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási-nevelési formák alkalmazása Egyéni bánásmód elvének, és a nevelőtestületek egységes elveinek érvényesülése Motivációs, felzárkóztató foglalkozások Pedagógus közösség Tanév folyamán folyamatos Tankötelezettség teljesítése Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított, továbbtanulási mutatók A gyengébb Igazgató, tantestület tagjai folyamatos Napközbeni, Nincsenek csellengő gyermekek, a másnapi tanórákra biztosított Együttműködés a közművelődési intézmények és Napközis nevelők, osztályfőnökök, szabadidő-szervező, könyvtáros tanár Tanév folyamán folyamatos Pályaorientáció, pályaválasztás Tanulók, szülők naprakész információkat kapnak Intézmények együttműködése, pályaválasztási Osztályfőnökök, iskolai pályaválasztási felelősök, Folyamatosan 4-8. évfolyamokon Nevelési feladatok teljesítése a jóváhagyott pedagógiai programban foglaltak alapján Egészséges életmód, közösségi tanulói tevékenységek, szociális érzékenység, magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása a mindennapi életben, szokássá válása, természet- és környezetvédelem Mindennapos testmozgás, osztály-kirándulások, diákönkormány-zati tevékenységek, iskola-egészségügyi ellátás szervezése, közéletiségre Igazgatók, nevelőtestület, szülői munkaközösség, patronálói közösség, védőnők, folyamatos Kiemelt feladat a német nemzetiségi hagyományok őrzése, ápolása Nemzetiségi hagyományok megismerése, igény az ápolásra, őrzésre Testvérvárosi kapcsolatok, nemzetiségi napok, csere táborok Igazgatók, német nemzetiségi nyelvtanárok, folyamatos A társadalmilag hátrányos helyzetű tanulókkal, és a sajátos ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás Biztosított a képzésük, fejlesztésük, a gyermekek folyamatos fejlesztésének eredményeként igény esetén bejutnak középfokú oktatási intézményekbe Hátrány kompenzáció, fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása, együttműködés Gyermek-és ifjúsági felelősök, osztályfőnökök, Családsegítő Szolgálat, folyamatos Etnikai kisebbség oktatása, a cigány tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének csökkentése Esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése, felkészülés a Integrált oktatás: speciális cigány etnikai programok tervezése, átvétele, Arany János tehetséggondozó programba bekapcsolódás Igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök, napközis nevelők, szaktanárok folyamatos Tantárgyi értékelési rendszer felülvizsgálata, Elfogadott, egységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után Tantárgyak követelmény-rendszere a hatályos jogszabályok alapján Igazgató, Tanévkezdés előtt A humán erőforrás újabb hosszú távú tervének elkészítése Pedagógusok kompetenciájának növelése kiemelten a különleges ellátást igénylőkkel, Továbbképzési terv, Igazgatók, közalkalmazotti tanácsok 277/1997.(XII. 22.) Kormányrendelet szerint A taneszköz ellátottság fejlesztése Az ellátottság MKM rendelethez Taneszköz-ellátottság áttekintése, ésszerű igények felmérése, pályázatok írása a fejlesztésre, fenntartói pályázatokban közreműködés Igazgatók, Évente folyamatos Az intézmény-értékelési, minőségirányítási rendszer stratégiájának lebontása Társadalmi, Nevelési területek számbavétele, Minőségi körök vezetői, partnerek képviselői, intézményvezetők Tanévek elején Intézményi együttműködés Kölcsönös Társ-intézményekkel szakmai tapasztalatcsere: óvodákkal, középfokú oktatási és alapfokú, művészeti iskolákkal, közművelődési intézményekkel, egészségügyi, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, igazgatók, folyamatos Hatékony gazdálkodás: Törvény szerinti osztálylétszámok, férőhely kihasználtsága a legoptimálisabb Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása, igazgatók, Beiskolázási Nevelési program felülvizsgálata A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka Eredményesség és hatékonyság vizsgálat, ellenőrzés, értékelés Intézményvezetők, programkészítő pedagógusok 2004. Az intézményi minőségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése Az elkészült program koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal, ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere Helyzetértékelés, stratégiai cél, feladat-és időterv, Intézményvezetők, minőségi körök vezetői, tagjai 2004. Pilisvörösvár Város Önkormányzata közoktatási intézményeire vonatkozó minőségfejlesztési rendszere A minőségpolitika és minőségi célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat megalkotta a közoktatási intézményeire vonatkozó minőségfejlesztési rendszerét. Ø irányítási feladatok, Ø tervezési feladatok, Ø a kapcsolatok koordinációjával járó feladatok, Ø ellenőrzési feladatok, Ø mérési és értékelési feladatok. A fentiek alapján működteti a fenntartó Minőségirányítási programját, végzi az irányítási, tervezési, koordinációs, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatait. 2.3. Pedagógiai minőségcéljaink A törvényes intézményi működés kialakítása Intézményünk, a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola a Comenius 2000 közoktatási és minőségfejlesztési program szerint alakítja ki ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét. A Comenius minőségfejlesztési program A törvényes intézményi működésünk alapja, hogy: - Határidőre elkészítjük a törvényekben, rendeletekben meghatározott dokumentumainkat. (Pedagógiai program, intézményi Minőségirányítási program, Házirend, SzMSz.) - Határidőre elkészítjük a törvényekben, rendeletekben meghatározott szabályzatokat. - Folyamatosan és határidőre átdolgozzuk a módosításra szoruló dokumentumainkat, szabályzatainkat. - Határidőre elkészítjük a fenntartó által előírt, igényelt dokumentumokat. - Működésünk során betartjuk a hatályos törvényi előírásokat. Az intézmény működését szabályozó alapvető jogszabályok listája: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 19992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 19992. évi XXXIII. munka törvénykönyve - 138/19992. kormányrendelet a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról - 11/1994 MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 277/1997 kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről - 32/1997. (XI.5.) Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve A szakmai színvonal emelése A Comenius I. intézményi modelljének kiépítése során – a partneri mérések alapján – az alábbi minőségcélokat fogalmaztuk meg, s ennek alapján dolgoztuk át a Pedagógiai programunkat: - a pedagógiai tevékenység újragondolása, - a pedagógiai munka hatékonyságának növelése, - a helyi értékelési rendszer egységesebbé tétele, - a rendszerszemléletű gondolkodás intézményi szintű fejlesztése, - a pedagógiai folyamatok jelenleginél pontosabb feltárásai, leírása, szabályozása, - a folyamatokat jelző sikerkritériumok kidolgozása, - hatékonyabb feladatmegosztáson alapuló szervezeti struktúra létrehozása. A nevelési-oktatási munkánk színvonalának emelésének az alapja a dolgozóink rendszereses, folyamatos képzése. Ehhez jóváhagyott továbbképzési munkatervünk van. Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció A nevelő-oktató munka célja, olyan intellektuális, emberi és erkölcsi értékek kialakítása, melynek birtokában: - a tanulók képessé válnak az egyéni továbbfejlődésre és egyben közösségben való tevékenységre is, - zökkenőmentes és eredményes lehet a következő iskolafokozatba lépésük és tevékenységük. Az esélyegyenlőség és a hátránykompenzáció megteremtésére az alábbi személyiség-fejlesztési alapelveket alkalmazzuk: - Az önálló ismeretszerzésre és önművelésre képessé tevő szilárd alapkészségek kialakítása. - A fejlett kommunikációs képesség és viselkedéskultúra kialakítása. - Testi-lelki egészség, harmónia megteremtése. - Felzárkóztató programok, esély nyújtása a szociokulturális és egyéb hátrányok leküzdésére. - A nemzetiségi hagyományok ápolásán keresztül, a nemzetiségi identitástudat kialakítása. - Ösztönző, bátorító pedagógusklíma teremtése. A hátrányos, veszélyeztetett és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózatására a Pedagógiai programunkban és az éves Munkatervünkben rögzített lehetőségeket biztosítjuk. Alapkészségek megalapozása, továbbtanulásra felkészítés A bevezető és kezdő alsó tagozat időszaka, valamint az 5-6. évfolyam alapozó szakaszának minőségi munkája döntő jelentőségű a későbbi eredményesség szempontjából. Az olvasás, az írás, a számolási és kommunikációs készségek megfelelő szintű tudása nélkül a tanulmányi mutatók nem lehetnek jók. A nevelő-oktató munka során nagy hangsúlyt fektetünk, ezekre a szakaszokra, hiszen a biztos ismeretek, készségek, képességek birtokában a tanulók képessé válnak, az alkotó alkalmazásra, ezáltal éntudatuk, önértékelő képességük fejlődik. Célunk, hogy az ismeretközlés túlsúlyát, a kooperatív tanulás, a tanultak megszilárdítása, elmélyítése, gyakoroltatása, gyakorlati alkalmazása váltsa fel minden tantárgyra vonatkozóan. Általános iskolánk legfontosabb célja, a továbbtanulásra való felkészítés is. A Pedagógiai programunk alapján ez nem csak az osztályfőnöki órák, hanem egyes tantárgyak feladataként is rögzítésre került. A felvételire, a továbbtanulásra történő felkészülés intenzív szakaszában magyar nyelv és irodalom, matematika és német nyelv tantárgyakból felvételi előkészítőket szervezünk. Tehetséggondozás A kiemelkedő képességű tanulók számára, tehetségük kibontakoztatására a Pedagógiai programunkban és az éves Munkatervünkben rögzített lehetőségeket biztosítjuk. Feladataink: - a tehetséges gyermekek felismerése, - a tehetséges tanulók ösztönzése, - a tehetségek számára szolgáló hatékony tanulási készségek elsajátítása. A tehetséggondozás szervezeti lehetőségei: - tanórai differenciálás, - versenyekre való felkészítés, versenyeztetés, - tanórán kívüli foglalkozások, - felvételi előkészítők.
A nevelő-oktató munka mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kialakítása Az iskolánkban a minőségfejlesztés, a minőségbiztosítás – a partnereink igényeire figyelő – minőség megőrzésének és folyamatos fejlesztésének stratégiája. Munkánk során az iskola minden dolgozója hozzájárul a szervezet jobb teljesítményéhez. Végső célunk, hogy egy olyan minőségközpontú iskolát hozzunk létre, amelynek működésének középpontjában a partnerek állnak. Iskolánk menedzsmentje biztosítja a támogató légkört a minőségfejlesztési munkához: - magasfokú az iskolavezetés elkötelezettsége, - biztosítja a minőségfejlesztési támogató csoport vezetőjének, a támogató csoport tagjainak anyagi elismerését, - bemutatja a támogató csoport munkáját, az eredményeket, - segíti a minőségi körök létrehozását, s támogatja munkájukat. A Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítésével elindultunk a minőségi iskolához vezető úton. Intézményünk Pedagógiai programját úgy dolgoztuk át, hogy az a partnereink igényeihez illeszkedjen, szakmailag igényes átalakítással minőségcentrikus iskolát feltételezzen, hiszen a Pedagógiai program a legfontosabb sikertényező. A szemlélet változása a legtöbb, amit a Comenius modell kiépítése során kaptunk. A tréningmódszer alkalmazása kedvelt lett a tantestületi értekezleteken, ez a módszer a szemléletformálás hatékony eszköze lehet. A SWOT analízist előszeretettel alkalmazzák a pedagógusok az osztályfőnöki órákon, a brainstorming is kedvelt módszer az értekezleteken és a tanítási órákon is. A nevelő-oktató munka mérésére belső tantárgyi méréseket és külső tanácsadók által elvégzett méréseket alkalmazunk. Minden tanévben részt veszünk az országos tantárgyi mérésekben. A nevelési eredményeinket partneri méréseinkkel vizsgáljuk. Az iskolánk évente végzi a közvetlen, külső és belső partneri méréseket, elégedettség, elégedetlenség, igények, elvárások vizsgálatát. Ezeket elemzzük, értékeljük, összehasonlítjuk, megoldásukra intézkedési terveket készítünk. Az elvégzett munkákat 4 évente irányított önértékeléssel összegezzük. A minőségfejlesztést a támogató csoport és annak vezetője koordinálja. A feladatok végrehajtására – az intézkedési tervek megvalósítására – az alkalmazottakból minőségi köröket alakítottunk. 2.4. Szervezeti minőségcéljaink Emberi erőforrásaink fejlesztése A nevelési-oktatási munkánk színvonalának emelésének az alapja a dolgozóink rendszereses, folyamatos képzése. Ehhez jóváhagyott továbbképzési munkatervünk van. - Az iskola vezetése egyezteti a munkatársakkal szemben támasztott elvárásokat és a teljesítményük értékelésére szolgáló kritériumokat. - Minden munkatárs számára készül továbbképzési terv, összhangban az intézmény jövőképével és fejlesztési tervével. - Tanévenként minden egyes tanárnak és munkatársnak – személyes beszélgetés keretében – értékeli a vezetés a teljesítményét, meghallgatja ezzel kapcsolatos véleményét, s meghatározza, hogy miben kell fejlődnie, valamint milyen változásokra, juttatásokra számíthat. - Az iskola vezetése mindent megtesz a kitűzött célok, feladatok megvalósításához szükséges erőforrások megteremtésére. Az iskola tanulóinak bekapcsolódása a város életébe Intézményünk tanulói rendszeresen vesznek részt a városi rendezvényeken, ünnepélyeken. - A város Közösségi Házával együtt szervezzük – immár ötödik éve – a regionális német nyelvű színjátszó fesztivált. - Évente adunk műsort a város által működtetett szociális otthonban, fellépünk a „Mindenki karácsonyán" és évente a mi diákjaink szerepelnek a karácsonyi betlehemes játékban, a templomban. - Tanulóink nagy része tagja a Zeneiskolának, a Közösségi Ház színjátszó csoportjának, s a városi sportegyesületeknek. A szervezeti kultúra fejlesztése A szervezeti kultúra fejlesztése során célunk: - a csapatmunka erősítése, a kollégák elkötelezettségének erősítése, az együttműködés fejlesztése, - a célorientáltság, amely a távlati stratégiai célok részcélokra való bontását is jelenti. - a szakmai önállóság biztosítása, - az eredményes oktatás-szervezés megteremtése, - a szervezeti kultúra diagnosztikus tervének elkészítése, a fejlesztés stratégiájának kidolgozása, elindítása, - a nevelőtestület elkötelezettsége, a közös egyetértésen alapuló célkitűzés, - a PDCA-SDCA logika beépülése a hétköznapi munkába, - a kidolgozott és elfogadott szabályzatok folyamatos karbantartása. Partnerközpontú működés kialakítása Az iskolával szemben támasztott partneri és társadalmi elvárások az igények a tudatos tervezését, a feladatok közös, következetes végrehajtását, a szükséges korrekciók lehetőségeinek biztosítását, a rendszeres értékelést várják el. A partnerközpontú működés elvének biztosítása érdekében, a kidolgozott mintavételi eljárásrend szerint, a partneri mérések szabályzata szerint partneri igény-és elégedettség mérést végezünk. A mérési eredményeket intézményünk minőségfejlesztési csoportja összehasonlítja az előző év mérési eredményeivel, majd a célok kategorizálása után újabb intézkedési terveket készítünk a fejlesztendő területekre. Így építjük be az intézményünk mindennapi életébe a PDCA-SDCA ciklus elvét. 3. Az intézményünk minőségirányítási rendszere 3.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerünkben Az iskolavezetés gondolkodásában, a minőség az első helyen áll, hiszen minden intézkedésünk hátterében ott áll az erre való törekvés. A munkánk folyamán keressük azt, hogyan lehetne még jobb eredményt elérni. Az intézkedések megvalósítása közben figyelünk a végrehajtásra, az eredményre, s ahol szükséges végre hajtjuk az azonnali korrekciót. Az intézmény vezetőjének, vezetőségének feladata biztosítani a minőség iránti elkötelezettséget. Ez az elkötelezettség az alapja a Minőségirányítási program és a Minőségfejlesztési rendszer működtetésének, melynek szerves része a partneri igény-, elégedettség és elégedetlenség mérésen alapuló partnerközpontú működés kiépítése, fenntartása, működtetése, továbbfejlesztése. Az igényfelmérés eredményeinek elemzése, értékelése, beépítése az intézményi gyakorlatba. Fontos feladat továbbá a nevelőtestület vezetése, a leghatékonyabb együttműködési munkaformák, a szervezeti kultúra folyamatos mérése, fejlesztése. Az intézmény vezetője, vezetősége feladata biztosítani az intézmény törvényes működését, a működéséhez szükséges erőforrásokat, működtetni az intézményi folyamatokat a partneri elvárásoknak megfelelően. Az intézmény vezetőjének, vezetőségének feladata a nevelő és oktató munka irányítása, pedagógiai munka stratégiai tervezése, a pedagógiai tervezés beválás vizsgálata, az információs rendszer kialakítása, bejáratása, a pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztása, a belső ellenőrzési, értékelési rendszer kidolgozása, működtetése. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a helyi Pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. A vezető, a vezetőség a döntések meghozatala előtt jogszabályban meghatározott egyeztetéseket folytat az érdekvédelmi szervekkel. Feladata a nevelőtestület, illetve az érdekvédelmi szervek jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a szülői szervezetekkel, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzatokkal való együttműködés. Az intézmény vezetője, vezetése gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó külső és belső dokumentumok, az intézmény dolgozói számára hozzáférhetőek, megismerhetőek legyenek. A jogszabályok, szabályzatok változása nyomon követhető a szabályzatok aktualizálása révén, valamint az intézmény számára megrendelt szakmai közlönyök, folyóiratok friss számainak figyelemmel kísérése által. Ezek minden munkatárs számára hozzáférhetőek. Az intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy a tanulók iskolai élettere biztonságos legyen. Vezetői felelősségi körbe tartozik a biztonságos intézmény kialakítása, működtetése, a működés szabályozása, a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, szabályozása. Az iskolavezetőség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat felnőtt képviselője, a közalkalmazotti tanács tagjai. Az igazgató által összeállított éves munkaprogram alapján szükség szerint tanácskoznak. Az iskolavezetőségi ülést bármelyik tag kezdeményezheti. Az intézmény igazgatója: a vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásához megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Kt. 54. §, 55. § határozza meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, Gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szabályzatban meghatározottak szerint, dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy más szabályzat nem utal más hatáskörbe. Döntési jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató képviseli az intézményt, jogkörét esetenként vagy meghatározott ügykörben a helyettesekre vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A) Jogszerűség Intézményvezetésünk a partneri elvárásoknak megfelelően biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat. A külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a Minőségpolitikai nyilatkozat, a Pedagógiai program felülvizsgálatával, éves Munkatervek készítésével, az Irányított önértékelés lebonyolításával. Az intézmény működését szabályozó alapvető jogszabályok listája: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 19992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, - 19992. évi XXXIII. munka törvénykönyve, - 138/19992 kormányrendelet a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról, - 11/1994 MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, - 277/1997 kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről. - 32/1997. (XI.5.) Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve Az belső jogrendszerünk keretében az Alapító okirat, a Pedagógiai program, az intézményi Minőségirányítási program, az SzMSz, a Házirend és ezek mellékletei (szabályzatok, utasítások) biztosítják az intézmény jogszerű működését: - az intézményvezető munkaköri leírása, - a diákönkormányzat SzMSz-e, - a tantestület, az iskolatitkár, a gazdasági részleg és a technikai dolgozók munkaköri leírása, - a belső ellenőrzési szabályzat, - ügyviteli és iratkezelési szabályzat, - pénztári és pénzkezelési szabályzat, - bizonylati szabályzat, - számviteli szabályzat, - leltározási szabályzat, - selejtezési szabályzat, - közalkalmazotti szabályzat, - adatvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat, - érintésvédelemmel kapcsolatos előírások, - tűzvédelmi szabályzat, - igazgatói tűzvédelmi utasítások, - a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályzata, - gyűjtőköri szabályzat.
B) Tervezés Az intézményi tervezőmunkánk alapja a működésünket meghatározó külső és belső jogrendszer, valamint az ennek alapján elkészített külső és belső dokumentumok. A tervező munkánk célja a működés szabályozottságának, átláthatóságának, tervszerű működtetésének biztosítása. Célunk, hogy az intézményi folyamatok szabályozottak, ellenőrizhetőek legyenek. A tervek struktúrájának kialakítása, a tervek egymásra épülése biztosítsa a stratégiai tervezés megvalósítását. A stratégiai tervekre épülve szabályozott időszakonként operatív tervek készüljenek. Az intézménynek, mint szervezetnek a munkája tervezett szabályozott, egymásra épülő folyamatokból álló, kiszámítható, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. A hosszabb távú stratégiai terveink (SzMSz, intézményi Minőségirányítási program, Pedagógiai program, minőségfejlesztési rendszerünk Intézkedési terve) lebontásra kerülnek a rövidebb időtartamra szóló – éves – tervekben (éves munkaterv, költségvetés). Az iskolai működés tervezési rendszerének egyes elemei: - vezetői pályázat, - az iskolánk éves munkaterve, - továbbképzési terv, - gyermekvédelmi munkaterv, - munkaközösségek munkaterve, - nevelési, oktatási tervek (helyi tanterv, tanmenet), - kockázatértékelés, - szabadságolási terv, - belső ellenőrzési terv. Az iskolánk éves munkaterve tartalmazza: - a szakmai munkaközösségek munkaterveit, - a DÖK éves munkatervét, - az ellenőrzési tervet, - a tankönyvrendelés tervezését, - a költségvetés tervezését, - az éves továbbképzési terv elkészítését, - az éves minőségfejlesztési munkaterv elkészítését, - az eszköz-és felszerelési jegyzék éves tervezési, beszerzési listájának elkészítését.
C) Vezetői ellenőrzés és értékelés Ennek során feltárjuk a működés erős, illetve fejlesztésre váró területeit. Ellenőrzés: az a folyamat, amelynek során megvizsgáljuk, hogy az adott terület működése a törvényi vagy belső szabályozásnak megfelelően történik-e. Értékelés: az a folyamat, amelynek során összevetjük a szabályozó dokumentumokban rögzített célkitűzéseket az intézmény pedagógiai tevékenységének aktuális eredményeivel. Intézményünkben a belső ellenőrzést az SzMSz mellékletét képező Belső ellenőrzési szabályzat alapján végezzük. Az ellenőrzés során a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak, mint normának való megfelelést vizsgáljuk. Az intézmény belső ellenőrzési rendszerét kiegészíti a fenntartó által négyévente kötelező jelleggel lebonyolítandó szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendszere, amelyet az önkormányzati Minőségirányítási Program szabályoz. Az ellenőrzés rendszere az intézmény működésének egészét átszövi, kiterjed a pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra egyaránt. Biztosítja, hogy az intézmény folyamatainak működése megfeleljen a szabályozóknak. Az ellenőrzés révén nyílik lehetőség a hiányosságok, hibák feltárására, ezáltal a javításukra, a folyamatok folyamatos fejlesztésére, a rendszer javítására, a hibák megelőzésére kizárására. Az ellenőrzésre szükség van az intézményben zajló folyamatok, tevékenységek eredményeinek számbavétele céljából. A feltárt eredmények (pozitív, negatív) elemzése, értékelése alapján lehet megtervezni a javítás, a fejlesztés folyamatát. Az ellenőrzés alapozza meg az egyéni és az intézményi értékelést is. Az intézményi belső ellenőrzési rendje: A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét az ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési terv nyilvános. Eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg értékelni kell - szükség esetén a munkaközösség tagjaival. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni, értékelni kell. Az intézmény belső ellenőrzési rendjét külön e célra készített szabályzat határozza meg. E szabályzat az igazgató utasítások körébe tartozik. Ő a felelős a teljes belső ellenőrzés koordinálásáért, végrehajtásáért. Az ellenőrzés célja: - segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást, - támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is, - segítse a vezetői intézkedések végrehajtását, - járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelemhez és a gazdálkodás javításához, - segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését, és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. Az ellenőrzésre jogosult - az intézmény vezetője, - az igazgatóhelyettesek, - a munkaközösség-vezetők. Az ellenőrzést ellenőrzési terv szerint kell végezni. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzésről készült beszámolót a nevelőtestület fogadja el. A belső ellenőrzési területei: Nevelő-oktató munka: az igazgató és a helyettesek a Szervezeti és működési szabályzatban meghatározott tantárgyak, nevelési területek vonatkozásában felelősek a tartalmi munka és a tanügyi dokumentáció ellenőrzéséért. A nevelő-oktató munka tartalmi ellenőrzésében az igazgató és a helyettesei támaszkodnak a munkaközösség-vezető véleményére. Az ellenőrzés módjai: órák, tanórán kívüli foglalkozások, szülői értekezletek meglátogatása, konzultáció az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. A tanügyi dokumentáció célellenőrzése, (naplók, bizonyítványok, ellenőrzők, anyakönyvek, helyettesítési napló stb.) Az osztályzatok számainak alakulását, dokumentálását kéthónaponként ellenőrizni kell. Pénzügy, számvitel, a nevelő-oktató munka feltételeit biztosító egyéb tevékenység ellenőrzése. Az intézmény pénzügyi és számviteli tevékenységére kiterjedő belső ellenőrzés nagy része a munkafolyamatba épített ellenőrzésként történik. Az időszakonként végrehajtott konkrét ellenőrzési kötelezettsége – az iskolatitkárt kivéve – valamennyi adminisztratív és technikai dolgozóra, azok munkájára vonatkozik. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató beszámol a nevelőtestület előtt. D) Minőségirányítási rendszerünk működtetése Intézményünk az önkormányzati Minőségirányítási programban megfogalmazott fenntartói elvárások, minőségpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet. Az iskolánk évente végzi a közvetlen, külső és belső partneri méréseket, elégedettség, elégedetlenség, igények, elvárások vizsgálatát. A partneri mérések eredményeit elemezzük, trend vizsgálatokat végzünk, célokat, feladatokat határozunk meg, megvalósításukra Intézkedési tervet készítünk, ezeket folyamatosan beépítjük iskolánk rövid és hosszú távú stratégiai tervébe. Az elvégzett munkákat 4 évente irányított önértékeléssel összegezzük. A minőségfejlesztést a támogató csoport és annak vezetője koordinálja. A feladatok végrehajtására – az Intézkedési tervek megvalósítására – az alkalmazottakból minőségi köröket alakítottunk. Az önszabályozó munkacsoportok, minőségi körök, önállóan szervezik tevékenységüket, a csoport tagjai teljes mértékben felelősek a munka megszervezéséért a kitűzött célok megvalósításáért. 3.2. Az intézményi működésünk belső rendje Az intézményi működésünk belső rendjét külső és belső jogforrások szabályozzák. Alapvető belső jogforrásunk az Alapító okirat, a Pedagógiai program, az intézményi Minőségirányítási program, az SzMSz, a Házirend és ezek mellékletei (szabályzatok, utasítások). 3.2.1. Partnerkapcsolataink irányítása és menedzselése A partnerkapcsolataink irányítását és menedzselését a belső dokumentumaink részletesen tartalmazzák és meghatározzák.
A) Kommunikáció a külső partnerekkel A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja: az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel. - Más iskolákkal: az igazgató és az igazgatóhelyettesek szakmai megbeszélés, levelezés, személyes találkozás útján. - Szakmai műhelyekkel: (Megyei Pedagógiai Intézet, TIT, stb.) a feladatnak megfelelően az igazgató, a helyettesek és a munkaközösség-vezetők. - A szülői választmánnyal: évente kétszer (szeptemberben, februárban) az igazgató. Cél: általános tájékoztatás, információcsere. A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni. Az osztályok szülői képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. - Iskolaszék: igazgató, az üléseknek és feladatoknak megfelelően. Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskolaszék képviselője és az iskola igazgatója az iskolai munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg az együttműködés tartalmát. Az iskolaszék állandó meghívott vendége az iskola igazgatója. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról az iskolaszék titkára gondoskodik. Az iskolaszék elnökét (vagy képviselőjét) meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon pontjai tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Az iskolaszék működési szabályzata, rendje az SZMSZ mellékletében szerepel. - A szülőkkel: A munkatervben meghatározott időben az osztályfőnök szülői értekezletet tart. A beíratáskor előszülői értekezleten tájékoztatja a szülőket a tanévkezdéshez szükséges ismeretekről. Az osztály első szülői értekezletén bemutatkoznak az osztályban tanító új tanárok. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: - a fenntartóval, - a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, - az Országos Német Önkormányzattal, - az iskolát támogató Közösen Gyermekeinkért Alapítvány kuratóriumával, - a város óvodáival, - a város másik általános iskolájával, - a középfokú iskolákkal, - a helyi kulturális és sportegyesületekkel, - a Közösségi Házzal, - a partnervárosok iskoláival (Schramberg, Gerstetten, Gröbenzell, Mikefalva), - a Gyermekjóléti Szolgálattal, - a Nevelési Tanácsadóval. Külső, közvetlen partnerek A kapcsolattartás módja Német Nemzetiséig Óvoda Nyílt napok Ligeti Cseperedő Óvoda Nyílt napok Cziffra György Zeneiskola Nyílt napok Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Nyílt napok Muttnyánszky Ádám Szakmunkásképző Iskola Nyílt napok Templom téri Általános Iskola Nyílt napok Közösen Gyermekeinkért Alapítvány Igazgatói beszámoló félévente a kuratóriumi üléseken Katolikus Egyházközösség Tanév elején az éves munkaterv ismertetése Református Egyházközösség Tanév elején az éves munkaterv ismertetése Brittannica Nyelvstúdió Tanév elején az éves munkaterv ismertetése Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartást a COMENIUS I. modell alapján kidolgozott minőségfejlesztési rendszerünk részletesen tartalmazza. B) Külső partneri igény- és elégedettség mérés A Comenius minőségfejlesztési rendszer I. modelljének megfelelően kidolgoztuk a Partneri mérések szabályzatát. A külső, közvetlen partneri igény- és elégedettség mérését ennek alapján végezzük. A külső, közvetlen partnereinknél kérdőíves módszerrel az alábbi területeket mérjük fel: - globális elégedettség, - tárgyi környezettel való elégedettség, - a pedagógusokkal való elégedettség, - a nem pedagógusokkal való elégedettség, - a tanórán kívüli tevékenységek, - fejlesztő tevékenységek, - értelmi viszony az iskolához, - iskolai fegyelem, - a tanítás eredményessége, - a diák-tanár viszony, - a kiemelkedő teljesítmények elismerése, - az iskola jó híre a településen. C) Kommunikáció a belső partnerekkel Kapcsolattartás, kommunikáció a nevelőtestülettel: - az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolattartási módjai: tanévzáró-, tanévnyitó-, félévi-, nevelési értekezlet. célja: § A tanulmányi munka értékelése § A szakmai, pedagógiai programban leírtak értékelése § Fejlesztési, pedagógiai, szakmai feladatok § Munkaterv § Általános élet- és munkakörülményeket érintő kérdések § Kiemelt szervezési feladatok § Aktuális, nagy volumenű oktatáspolitikai nevelési kérdések középpontba helyezése - Rendszeres megbeszélés átlagban havonta egyszer: kedd: 14.00 – 15.30 célja: aktuális havi feladatok, szervezési kérdések - Rendkívüli megbeszélés (szünetekben, délután): halasztást nem tűrő, egyedi esetekben - Hetirend: az adott hét előre látható helyettesítési, verseny-, és szervezési feladatait tartalmazza előző hét péntektől, a tanári hirdetőtáblán kifüggesztve Kapcsolattartás, kommunikáció a munkaközösségekkel: - a munkaközösségi üléseken a felelős vezető, - a munkaközösség-vezetővel rendszeresen a felelős vezető tart kapcsolatot Kapcsolattartás, kommunikáció az érdekképviseletekkel: A döntései meghozatala előtt a jogszabályban előírt módon az igazgató egyeztet. (Kt. 55. §) Kapcsolattartás, kommunikáció a diáksággal: igazgató, évente kötelezően megtartott diákközgyűlésen, ünnepségeken, esetenként. Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Kapcsolattartás, kommunikáció a Diákönkormányzattal: Az iskola általános igazgató helyettese, a DMS tanár révén és félévente közvetlen találkozás útján. Belső partnerek A kapcsolattartás módja nevelőtestület – tantestületi értekezlet, – faliújság, – a támogatói csoport beszámolói által a nem pedagógus dolgozók – faliújság – alkalmazotti értekezlet – munkaértekezlet a technikai dolgozóknak – interjúk készítése során tanulók – faliújság – iskolarádió – DÖK ülésein – DÖK közgyűlésein, fórumokon szülők – a helyi újságon, Kábel Tévén keresztül (Weischwarer Zeitung), Interneten – szülői értekezleteken szülői szervezetek: Iskolaszék SzMK – Az iskolaszéki és a szülői munkaközösségi értekezleteken - a helyi újságon, Kábel Tévén keresztül, Interneten 3.2.2. Emberi erőforrásaink A) A munkatársaink szakmai tudásának fejlesztése A nevelési-oktatási munkánk színvonalának emelésének az alapja a dolgozóink rendszereses, folyamatos képzése. Ehhez jóváhagyott továbbképzési munkatervünk van. Az első öt éves továbbképzési ciklusban három pedagógusunk szerzett szakvizsgát: egy fő közoktatási vezetőképzőt végzett, két fő pedig nemzetiségi tantervkészítő szakértő lett. A következő ötéves periódusban (2003. szeptember 1-től 2008. augusztus 31-ig), még egy fő fogja elvégzni a közoktatási vezetőképzőt. Továbbképzésünkben célul tűztük ki, hogy tantestületünk legalább három tagja szakvizsgával egyenértékű diplomát szerezzen. Az intézmény nevelőtestületének létszáma jelenleg 34 fő. 1998 és 2003 között mindenki teljesítette a kötelező 120 órás továbbképzést, kivéve azokat a kollégákat, akik új tagjai a nevelőtestületünknek, s az előző munkahelyükről kevés továbbképzésen vettek részt. A következő években számukra is biztosítjuk a továbbképzési lehetőségeket. Intézményünk Pedagógiai programjával összhangban kiemelten támogatjuk az informatika szakos másoddiploma megszerzését, a tantestületi tagok német nyelvtanulását, a némettanárok továbbképzését, valamint a tantestületi tagok számítástechnikai ismereteinek bővítését. Iskolánk vezetése, nevelőtestületünk tagjait újabb diplomák megszerzésére bíztatja a rövid 30 órás továbbképzések helyett. Ez „igazi" szakmai előrelépést jelenthet a számukra. B) A munkatársaink felhatalmazása A munkatársaink felhatalmazását, munkaköri leírását az SzMSz, ennek mellékletei (témaköri szabályzatok, utasítások) szabályozzák. A megbízottak részére személyre, funkcióra szóló megbízólevet adunk, ez tartalmazza a feladataikat, a kötelességeiket, a jogaikat. Az intézményben a felhatalmazottak köre: igazgató helyettesek, gazdasági vezető, munkaközösség vezetők, osztályfőnökök, gyermekvédelmi-ifjúságvédelmi felelős, a diákmozgalmat segítő tanár, a minőségfejlesztői támogatócsoport vezetője, minőségi körök vezetői. - Az igazgató képviseli az intézményt, jogkörét esetenként vagy meghatározott ügykörben a helyettesekre vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. - Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesek helyettesítik, az általuk megszabott munkarendben. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Mindhárom vezető távolléte esetén az igazgatót az osztályfőnöki és az alsós munkaközösség-vezetői helyettesítik. - Az iskola vezetése a tanárokat és a munkatársakat felhatalmazza arra, hogy saját hatáskörben hozzanak döntéseket, amihez elegendő információval és kompetenciával rendelkeznek. - A munkatársak önállósággal rendelkeznek feladataik megvalósításában, az alkalmazott módszerek meghatározásában és a kapcsolódó döntésekben. - Az intézmény hatékony, eredményes működésének érdekében, a célkitűzések meghatározásában, a feladatok megoldásában a csoportcéloknak mindig elsőbbségük van az egyéni érdekekkel szemben. - A nevelőtestület a Közoktatási törvény 57. paragrafusában meghatározott jogköréből, a szakmai munkaközösségre ruházza: a tantárgyfelosztás előtti, a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. - Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról tanév végén kell a nevelőtestületet tájékoztatni. C) A munkatársaink bevonása, irányítása Az iskolavezetés, az aktuális feladatok, a rövid és hosszú távú célkitűzések, megvalósításához munkaterveket dolgoz ki, ezekben rögzítik az elvárásokat, határidőket, sikerkritériumokat és felelősöket. A munkatervek, cselekvési programok összeállításának stádiumában egyeztet minden munkatárssal. (pl. Pedagógiai program módosítása, a helyi tanterv összeállítása, munkatervek kidolgozása.) Ennek során a vezetés előre meghatározza az elvárásokat minden munkatársra vonatkozóan és ellenőrzi ezek betartását. Az intézményvezetés az iskolát érintő külső és belső mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg a javítandó, fejlesztendő folyamatokat, területeket. Ennek alapján biztosítja a problémamegoldó csoportok, minőségi körök működését. A minőségi körök véleményét, javaslatait beépíti az intézmény szabályozás rendszerébe, az intézmény életébe. A létrehozott munkacsoportokat az intézményvezető által megbízott vezető irányítja. A munkacsoport vezetőjének beszámolási kötelezettsége van, a tantestületnek és az intézményvezetésnek. A vezetés rendszeres időközönként értékeli az eredményeket. Az iskolai rendezvények, közösségi programok szervezésébe, lebonyolításába bevont munkatársak aránya 100 %-os a szervezetben. . 3.2.3. Minőségirányítási szervezetünk felépítése és működtetése Iskolánk a Comenius 2000 minőségfejlesztési rendszer „Partnerközpontúműködés" I. intézményi modelljét alkalmazza. Ez a partneri igényfelméréseken alapuló minőségfejlesztési rendszer. Az iskolánk évente végzi a közvetlen, külső és belső partneri méréseket, elégedettség, elégedetlenség, igények, elvárások vizsgálatát. A partneri mérések eredményeit elemezzük, trend vizsgálatokat végzünk, célokat, feladatokat határozunk meg, megvalósításukra Intézkedési tervet készítünk, ezeket folyamatosan beépítjük iskolánk rövid és hosszú távú stratégiai tervébe, éves munkatervébe. Az elvégzett munkákat 4 évente irányított önértékeléssel összegezzük. A minőségfejlesztést a támogató csoport és annak vezetője koordinálja. A feladatok végrehajtására – az Intézkedési tervek megvalósítására – az alkalmazottakból minőségi köröket alakítottunk. Az önszabályozó munkacsoportok, minőségi körök, önállóan szervezik tevékenységüket, a csoport vezetője, tagjai teljes mértékben felelősek a munka megszervezéséért, a kitűzött célok megvalósításáért. A minőségi körök véleményét, javaslatait beépítjük az intézmény szabályozás rendszerébe, az intézmény életébe. A minőségi körök vezetőinek beszámolási kötelezettsége van: a tantestületnek és az intézményvezetésnek. A minőségfejlesztés folyamata: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (Intézkedési terv)
önkormányzati Minőségirányítási Program
Intézményi Minőségirányítási Program
Pedagógiai Program
Minőségfejlesztési rendszer (igényfelmérés)
Éves munkaterv
Intézményi beszámoló Az önkormányzat Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (Intézkedési terv) rögzíti a helyi intézményhálózat működtetésével kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket, az önkormányzati feladat-ellátás jövőképét. Erre épül az önkormányzati Minőségirányítási program, amely a helyi közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartói elvárásokat, valamint az egyes intézmények számára a fenntartó általi elvárásokat, célokat, feladatokat, a közoktatás és más ágazatok kapcsolatrendszerét. Szabályozza továbbá a fenntartói irányítás kereteiben tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Ehhez kell illeszkednie az intézményi Minőségirányítási Programnak. A COMENIUS 2000 minőségfejlesztési program „Partnerközpontú működés" I. intézményi modelljének logikai folyamata A minőségfejlesztés folyamatleírása: A folyamat lépései Felelős Érintettek köre Módszer Eredmény 1. A feltárt problémák prioritásainak meghatározása Támogató csoport Igazgató Nevelő-testület Táblázat erőforrás elemzés Prioritási sorrend 2. Célok kategorizálása Igazgató támogató csoport Vezetőség Erőforrás elemzés Kategorizált célok 3. Intézkedési tervek készítése Igazgató Területfüggő Területfüggő Intézkedési terv 4. Intézkedési tervek végrehajtása Igazgató Területfüggő Területfüggő Kevesebb probléma 5. Az elért eredmények értékelése, a szükséges korrekciók elvégzése Igazgató Támogató csoport Nevelő-testület Csoportmunka Javuló minőség 3.2.4. Az intézményünk mérési- és értékelési rendszere A pedagógiai tevékenységhez folyamatos mérés, ellenőrzés, értékelés szükséges. A folyamatból a mérés kimaradhat, de ellenőrzés nélkül megalapozott értékelés nem történhet. A mérés folyamatleírása: A folyamat lépései Felelős Érintettek köre Módszer Eredmény A mérés ütemtervének elkészítése Igazgató, a mérés végrehajtója Területfüggő Megbeszélés Ütemterv A mérés területeinek meghatározása Igazgató, a mérés végrehajtója Területfüggő Elemzés Területek Területekhez szempontok, módszerek meghatározása Igazgató, a mérés végrehajtója Területfüggő Elemzés Szempontok módszerek A mérés végrehajtása Igazgató, a mérés végrehajtója Területfüggő Területfüggő Adatok Elemzés Igazgató, a mérés végrehajtója Területfüggő Leírás Aktuális állapot Az ellenőrzés folyamatleírása: A folyamat lépései Felelős Érintettek köre Módszer Eredmény Az ellenőrzés ütemtervének elkészítése Az ellenőrzés végrehajtója, igazgató Területfüggő Megbeszélés Területfüggő ütemterv Az ellenőrzés területinek meghatározása Az ellenőrzés végrehajtója, igazgató Területfüggő Külső- és belső szabályozók figyelembe vételével. Területek Területekhez szempontok, módszerek meghatározása Az ellenőrzés végrehajtója, igazgató Területfüggő Külső- és belső szabályozók figyelembe-vételével Szempontok, módszerek Az ellenőrzés végrehajtása Az ellenőrzés végrehajtója, igazgató Területfüggő Területfüggő Szabályozóknak megfelelően működik-e Az ellenőrzés végrehajtása Az ellenőrzés végrehajtója, igazgató Területfüggő Területfüggő Szabályozóknak megfelelően működik-e Az értékelés módját, formáit a Pedagógia program (magatartás, szorgalom, tantárgyi értékelések), az SzMSz és a Házirend tartalmazza. A) Nevelő-oktató tevékenységünk hatékonyságának mérése és értékelése A nevelő-oktató munkánk hatékonyságának mérésére évente partneri méréseket végzünk. Ezeket értékeljük, összehasonlítjuk (trend vizsgálat), elemezzük. Ennek eredményeit ismertetjük partnereinkkel. Meghatározzuk közös céljainkat, feladatainkat, ezek végrehajtására Intézkedési tervet készítünk. Az Intézkedési terv belekerül iskolánk éves munkatervébe, rövid és hosszú távú stratégiai programjába. Minőségfejlesztési programunknak megfelelően 4 évente az Adottságok és az Eredmények területéről – EFQM módszerrel – irányított önértékelést végzünk. Nevelő-oktató tevékenységünk mérése, ellenőrzése, értékelése során érvényesül a TQM és PDCA–SDCA alapelv. A nevelő-oktató munkánk hatékonyságának mérésére belső méréseket végzünk. A következő években – anyagi lehetőségeink függvényében – bővíteni szeretnénk a külső méréseket és ellenőrzéseket, szaktanácsadók és szakértők megbízásával célirányos külső méréseket, ellenőrzéseket és értékelést szeretnénk végeztetni. A nevelő-oktató munkánk hatékonyságának mérésére szolgálnak a központi tantárgyi mérések, ezek jó országos összehasonlítási lehetőséget biztosítanak számunkra. A következő években a központi bemeneti méréseket szeretnénk saját belső bemeneti mérésekkel kiegészíteni. Ezek alapján pontosabb eredményeket kapunk a hozzáadott pedagógiai értékünk nagyságáról, jobban tudjuk értékelni oktató-nevelő munkánk eredményeit. A nevelő-oktató tevékenységünk hatékonyságának mérésének, ellenőrzésének, értékelésének fő területei: Idő Ellenőrzést végzi Pedagógiai tevékenység Intézményműködés, gazdálkodási tevékenység Kiket ellenőriz Módszer A tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok (tanévkezdés, félévzárás, tanév zárása), kimeneti ellenőrzés folyamat-ellenőrzés Igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, munkaközösség-vezető, felkérésre esetenként külső szakértő A pedagógiai program oktatási-nevelési feladatainak végrehajtása. A tanév munkatervi feladatainak megvalósítása. A nevelői és oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez. A pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata. A tanulók tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése. Az adminisztráció ellenőrzése (anyakönyvek, naplók, bizonyítványok). A tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése. Az osztályfőnöki teendők ellenőrzése. A szakmai szertárak fejlesztése. Az osztályozás, értékelés ellenőrzése. A belső mérések ellenőrzése. A pályázatírás szervezésének ellenőrzése. Az ünnepségek, rendezvények szervezésének ellenőrzése. A tantárgyfelosztás, a munkabeosztás ellenőrzése. - szakszerű törvényes működés - takarékos gazdálkodás - előírt nyomtatványok használata - helyettesítések, túlórák vezetése - az adminisztráció pontos vezetése - gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok - egészséges és biztonságos működési feltételek - létszám-és bérgazdálkodás - készlet-és energiagazdálkodás - működési bevételek - a tárgyi feltételrendszer biztosítása - pénzügyi és számviteli tevékenység - vagyonvédelem - állóeszköz-gazdálkodás Pedagógusokat, technikai dolgozókat, tanulókat Óralátogatás, dokumentumok ellenőrzéses, tevékenységellenőrzés, beszámoltatás, folyamatos adatszolgáltatás · Tanári munkánk értékelése és mérése A minőségfejlesztési partneri mérések, a belső és külső mérések, ellenőrzések adják az értékelés alapjait. Ezeknek a tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg megbeszéljük és értékeljük, szükség esetén a munkaközösség tagjaival is. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezzük és értékeljük. A tanári munkánk mérésének, ellenőrzésének, értékelésének fő területei: Feladat Felelős Határidő Érintettek Eredmény Módszer 1. Ütemterv készítése. 3 évente kerüljön minden pedagógus értékelésére Mk.vez. Folyó év és augusztus utolsó hete Munka-közösségi tagok Ütemterv Megbeszélés 2. Egyeztetés az igazgatóval Mk.vez. Folyó év augusztus utolsó hete Mk.vez. Igazgató Az igazgató számára is ismertté válik az ütemterv Megbeszélés 3. Az ütemterv ismertetése a munkaközös-ségek tagjaival Mk.vez. Folyó év és augusztus utolsó hete Munka-közösségek Tervezhetőség Munka-közösségi értekezlet 4. Az értékelés időszakának tervezése Mk.vez. Folyó év szeptember végéig Érintett pedagógus Konkrét időpontok 6. Egyeztetés az igazgatóval Mk.vez. Folyó év és szeptember vége Mk.vez. Igazgató Az igazgató számára tervezhetővé válnak az időpontok Tájékoztatás 7. Értékelő folyamat Mk.vez. Az Mk.vez. munkaterve Mk.vez. Igazgató érintett pedagógus Ellenőrzés, jegyző- könyvek Komplex 8. Adatok, tapasztalatok rendszerezése Mk.vez Információ-gyűjtés utáni egy hét Mk.vez Tények jegyző- könyvek Rendszerezés 9. Értékelő interjú Mk.vez Adatok, tapasztalatok utáni egy hét Mk.vez Érintett pedagógus Igazgató Értékelő jegyző- könyvek Csoportos interjú 10. Korrekciók Mk.vez Folyamatos területfüggő Érintett pedagógus Tovább-képzési utak Területfüggő · Tanulóink iskolai szintű mérése és értékelése A tanulóink iskolai szintű mérésére minőségfejlesztési programunk alapján partneri méréseket, bemeneti, kimeneti méréseket, diagnosztizáló, formatív, és szummatív méréseket végzünk. A mérésekkel és értékeléssel nem ítélkezés a célunk, hanem a fejlesztési irányok, célok meghatározása. A következő években – anyagi lehetőségeink függvényében – bővíteni szeretnénk a külső méréseket és ellenőrzéseket, szaktanácsadók és szakértők megbízásával célirányos külső méréseket, ellenőrzéseket és értékelést szeretnénk végeztetni. A következő években a központi bemeneti méréseket szeretnénk több saját belső bemeneti méréssel kiegészíteni. A kimeneti mérések elvégzésével, elemzésével pontosabb eredményeket kapunk a hozzáadott pedagógiai értékünk nagyságáról, jobban tudjuk értékelni oktató-nevelő munkánk eredményeit. Iskolánkban a tanulók értékelésére az alábbi dicséretek adhatók: szaktanári, tantárgyi, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, napközis nevelői, diák önkormányzati, alapítványi. Fegyelmi intézkedések: az a tanuló, aki az iskolai szabályokat súlyosan megsérti, tanulmányi munkáját elhanyagolja fegyelmező, illetve fegyelmi intézkedésben részesül. Fegyelmező intézkedés alkalmazható, ha a tanuló vétsége nem súlyos Formái: - Szaktanári figyelmeztetés a tantárgyi órán tanúsított magatartási, tanulási problémák esetén. - Osztályfőnöki figyelmeztetés: többszöri magatartási, tanulmányi problémák, a szabályzatok figyelmeztetés utáni be nem tartása esetén. - Osztályfőnöki megrovás: a fenti eset ismétlődésekor. - Igazgatói figyelmeztetés: súlyos, de fegyelmi eljárást nem követelő esetekben. - Igazgatói intő: súlyos, de fegyelmi eljárást nem követelő esetekben. A fegyelmező intézkedéseket az ellenőrző útján a szülő tudomására kell hozni. A törvényi előírások szerint az alsó tagozat megfelelő évfolyamain szöveges értékelést alkalmazunk. B) Vezetőink munkájának mérése és értékelése Vezetőink munkájának mérését és értékelését a minőségfejlesztési partneri mérések, az irányított önértékelés, a külső fenntartói és szakértő ellenőrzések, a beszámolók és jelentések képezik. Az intézményvezető munkájának mérése és értékelése az irányított önértékelés során megtörténik. Az intézmény vezetőjének minden tanév végén kötelessége beszámolnia az adott tanév oktató-nevelő munkájáról a város képviselő-testületének. A félévzáró és a tanévzáró értekezleteken beszámolási kötelezettségük van a végzett munkával kapcsolatban: - a munkaközösség-vezetőknek, - a Közalkalmazotti Tanács vezetőjének, - a Diákönkormányzat munkáját segítő tanárnak, - a logopédiai és a fejlesztő foglalkozásokat tartó pedagógusnak, - a napközis tanítóknak, - az igazgatóhelyetteseknek, - az igazgatónak. C) Intézményünk önértékelése
A Comenius 2000 minőségfejlesztési program I. modelljének megfelelően elvégeztük a nyitott önértékelést, az irányított önértékelést. A saját programunknak megfelelően 4 évente az Adottságok és az Eredmények területéről – EFQM módszerrel – irányított önértékelést végzünk. Az irányított önértékelés eljárásrendje: A folyamat lépései Felelős Módszer Eredmény 1. Ütemterv készítése Igazgató Fókuszcsoportos megbeszélés Ütemterv 2. Az irányított önértékelés területeinek meghatározása Igazgató Támogató csoport vezetője A Comenius program előírásai Területen 3. A területekhez szempontok meghatározása Igazgató Támogató csoport vezetője A Comenius program előírásai Helyi kiegészítés Szempontok, Módszerek 4. Területenként az önértékelés végrehajtása Igazgató Támogató csoport vezetője Területfüggő Reálisabb önarckép Erősségek gyengeségek fejlesztésre váró területek feltárása Az első irányított önértékelésünkhöz a Comenius programiroda segédanyagai közül Dr Sencz anyagát adaptáltuk. A vizsgált területek a következők voltak: 1. Az intézmény vezetés értékelése. 2. Stratégia és operatív tervezés. 3. A dolgozók irányításának értékelése. 4. Erőforrások értékelése. 5. A folyamatok és szabályozottságok értékelése. 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje. 7. A szervezeti kultúra értékelése. 8. A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke). 9. Közösségi, társadalmi szerepvállalás. 10. Az intézmény oktatási-nevelési eredményei. Az irányított önértékelés végén megállapítottuk, hogy az alábbi területeken jók a mérési eredményeink: § Az intézményvezetés értékelése. § Stratégia és operatív tervezés. § A dolgozók irányításának értékelése. § Erőforrások értékelése. § A folyamatok és szabályozottságok értékelése. § A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje. § A munkatársak részvétele az intézmény működésében. § A partneri elégedettség (külső, belső). Vezetés 100 pont Emberi erőforrások 90 pont
90 pont Stratégia 80 pont Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások 90 pont Folyamatok 140 pont Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 90 pont Közvetlen partnerekkel kapcsolatos eredmények 200 pont Társadalomi hatással kapcsolatos eredmények 60 pont Kulcs-fontosságú eredmények 150 pont ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK INNOVÁCIÓ és TANULÁS
3.2.5. Minőségirányítási rendszerünk (programunk) felülvizsgálata A minőségirányítási rendszerünknek megfelelően – az irányított önértékelésünk időpontjában – 4 évente felülvizsgáljuk. Az önkormányzati Minőségirányítási programnak megfelelően – az ott megjelölt időpontokban – a szükséges felülvizsgálatokat megtesszük. A tervezett felülvizsgálat időpontja: 2006. szeptember 30-ig. A Minőségirányítási rendszerünk érvényessége: 2009. augusztus 31. Hatályba lépés ideje: 2004. szeptember 01.
3.2.6. Dokumentumaink kezelése Dokumentumainkat a minőségfejlesztési rendszerünk előírásai, szabályzatai szerint kezeljük (pl. partneri mérések szabályzata, irányított önértékelés szabályzata.) Az SzMSz és mellékletei, annak szabályzati, utasításai az irányadók a dokumentumaink kezeléséhez. - a belső ellenőrzési szabályzat, - ügyviteli és iratkezelési szabályzat, - pénztári és pénzkezelési szabályzat, - bizonylati szabályzat, - számviteli szabályzat, - leltározási szabályzat, - selejtezési szabályzat, - közalkalmazotti szabályzat, - adatvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat, - érintésvédelemmel kapcsolatos előírások, - tűzvédelmi szabályzat, - igazgatói tűzvédelmi utasítások, - a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályzata, - gyűjtőköri szabályzat. Mellékletek · A meglévő, önálló szabályzatok listája, melyekre hivatkozunk a MIP- ben. · Az alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve. · Véleményezések, javaslatok, egyeztetések jegyzőkönyvei. · A fenntartói jóváhagyás dokumentuma (jegyzőkönyv, határozat). · Kisebbségi önkormányzat egyetértésének dokumentuma.
|
|||
| Módosítás dátuma: 2011. február 10. csütörtök, 12:38 |
Pedagógiai programunk alapelve a gyermekek szeretetén alapuló,
a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermek központú pedagógia. Iskolánk a gyermeki életet élni engedő, önállóan is gondolkodó és cselekvő gyerekek iskolája.
Hogyan kell helyesen
felvenni a nemzetiségi ruhát?
Kérjük, hogy adományaival
és személyi jövedelemadója
1%-ával támogassa iskolánkat
alapítványunkon keresztül!
A Közösen Gyermekeinkért
Alapítvány adószáma:
19182669-1-13
Az alapítvány
bankszámlaszáma:
11742245-20044411
Köszönjük!
Adatkezelési tájékoztató (pdf)
Aktuális felhívások:
Jelenleg nincs aktuális felhívás.
Az összes felhívást (a lejártakat is) lásd:
Hírek / Ajánlattételi felhívások
Albel Attiláné
Bokor Árpádné
Deli Zoltánné
Dornbach Ferencné
Karl Ferencné
Jákli Ferencné
Mézinger Éva
Pajor Róbert
Pekó Józsefné
Rácz Borbála
1950-1974; 1992-2019
